klevi.hu

· Versailles, Grand Trianon

Trianon, 1920

Az első világháborút lezáró békeszerződés után a Magyar Királyság területének 71,4%-a a szomszédos államokhoz került. A térképen megnézheted, melyik rész hova, alatta a számok forrással, az előzmények és egy kvíz.

Hivatalos neve trianoni békeszerződés. A magyar közbeszédben békediktátumnak is nevezik, mert a magyar küldöttség a feltételekről nem tárgyalhatott, csak írásban tehetett észrevételeket.

Hova kerültek a területek?

A Magyar Királyság 1910-ben és az 1920-as új határok Vázlatos térkép. A Magyar Királyság és Horvát-Szlavónország 1918 előtti határa, benne az 1920 után a szomszédos államokhoz került részek: Románia, Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Ausztria és Lengyelország, valamint a megmaradt Magyarország. Az adatok a térkép melletti listában és a 02-es szakasz táblázatában is szerepelnek. Horvát-Szlavónország Zágráb Eszék Románia Kolozsvár Nagyvárad Arad Temesvár Marosvásárhely Brassó Csehszlovákia Pozsony Kassa Komárom Ungvár Munkács SHS Királyság Szabadka Újvidék Ausztria Kismarton Lengyelország Magyarország Budapest Sopron Fiume Magyar Királyság Horvát-Szlavónország
Vázlatos térkép. Az 1918 előtti határ a HistoGIS, a mai határok a Natural Earth adatai alapján. Az 1920-as határokat a mai országhatárok közelítik. Módszertan

Megmaradt terület

Magyarország

Terület
92 952 km², a Magyar Királyság 28,6%-a
Népesség, 1910
Ezen a területen 1910-ben 7 606 971 ember élt, a Magyar Királyság (Horvát-Szlavónország nélkül) lakosságának 41,6%-a.
Városok
Budapest, Sopron

A változás számokban

Terület

325 41192 952 km²

A Magyar Királyság Horvát-Szlavónországgal együtt 71,4%-ot, nélküle (282 870 km²) 67,1%-ot veszített. Wikipédia

Népesség, 1910

18 264 5337 606 971 fő

Horvát-Szlavónország nélkül. Az 1910-es lakosság 41,6%-a élt a mai Magyarország területén, 58,4%-a az új határokon kívül. KSH

Magyar anyanyelvűek az új határokon kívül

kb. 3,3 millió fő

Az 1910-es népszámlálás szerint. Ez az ország magyar anyanyelvű lakosságának mintegy harmada. Wikipédia

Hova került a 325 411 km²?

A Magyar Királyság területének megoszlása 1920 után
Terület1920 utánkm²Arány
Erdély, a Partium, Máramaros déli része, a Bánság keleti részeRománia102 81331,6%
A Felvidék, a Csallóköz, KárpátaljaCsehszlovákia61 64618,9%
Horvát-Szlavónország (társország)Szerb–Horvát–Szlovén Királyság42 54113,1%
A Bácska, a Bánság nyugati része, a Drávaszög, a Muraköz, a Vendvidék nagyobb részeSzerb–Horvát–Szlovén Királyság20 8296,4%
Az Őrvidék (ma Burgenland)Ausztria40201,2%
Árva és Szepes néhány északi településeLengyelország5890,2%
Fiume városa és kerületeFiumei Szabad Állam, 1924-től Olaszország21<0,1%
A megmaradt területMagyarország92 95228,6%
A Magyar Királyság Horvát-Szlavónországgal325 411100%

Forrás: Wikipédia, Trianoni béke (CC BY-SA 4.0). Az arányokat ebből számoltuk. Más források a megmaradt területre 92,9–93,1 ezer km²-t adnak, a határ 1921–1924 közötti kiigazításai és a mérés módja miatt.

Anyanyelv, 1910

A Magyar Királyság Horvát-Szlavónország nélkül, 18 264 533 fő.

A lakosság anyanyelv szerint, 1910
AnyanyelvFőArány
magyar9 944 62754,4%
román2 948 18616,1%
szlovák1 946 35710,7%
német1 903 35710,4%
rutén464 2702,5%
szerb461 5162,5%
horvát194 8081,1%
egyéb401 4122,2%

Forrás: Fajth–Gyulay–Klinger: Történeti statisztikai idősorok 1867–1992 I. (KSH), a Wikipédia közlése szerint (CC BY-SA 4.0).

Magyar anyanyelvűek az elcsatolt részeken, 1910

A mai államok szerint csoportosítva. Arány: a helyi lakosság százalékában.

Magyar anyanyelvűek az elcsatolt területeken 1910-ben, a mai államok szerint
MaFőArány
Románia1 662 00032%
Szlovákia884 00030%
Szerbia420 00028%
Ukrajna (Kárpátalja)183 00030%
Horvátország121 0003,5%
Ausztria (Burgenland)26 2009%
Szlovénia20 8001,6%
Fiume (ma Horvátország)700024%
Lengyelország10001,2%
Összesen3 325 000

Forrás: Wikipédia, Trianoni béke (CC BY-SA 4.0), Kogutowicz Károly: Magyarország néprajzi térképe (1927) alapján, kerekítve.

Az 1910-es népszámlálás az anyanyelvet kérdezte, nem a nemzetiséget. A szomszédos államok vitatták az adatait, és saját későbbi népszámlálásaik a magyar anyanyelvűek számát kisebbnek mutatták. A számok a tényleges állapotot írják le, nem minősítik az új határokat.

Előzmények és következmények

  1. Őszirózsás forradalom

    Budapesten Károlyi Mihály alakít kormányt. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlik.

  2. Padovai fegyverszünet

    Az Osztrák–Magyar Monarchia fegyverszünetet köt az antanttal. Az olasz fronton véget érnek a harcok.

  3. Belgrádi katonai konvenció

    Demarkációs vonalat jelöl ki délen. A végleges határt a békekonferenciára bízza.

  4. Gyulafehérvári nemzetgyűlés

    Az erdélyi románok gyűlése kimondja Erdély egyesülését Romániával.

  5. Megnyílik a párizsi békekonferencia

    A győztes hatalmak tárgyalnak a békefeltételekről. A vesztes államokat nem hívják meg a tárgyalásokra.

  6. A küldöttség átveszi a feltételeket

    A küldöttséget gróf Apponyi Albert vezeti. Január 16-án beszédet mond a Legfelsőbb Tanács előtt. Tárgyalásra nincs mód, csak írásbeli jegyzékekben tehetnek észrevételt.

  7. Aláírás a Grand Trianonban

    Magyarország nevében Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd írja alá.

  8. Hatályba lép

    A magyar jogba az 1921. évi XXXIII. törvénycikk iktatja be.

  9. Soproni népszavazás

    Sopron és nyolc környező község Magyarországnál marad.

  10. Területi revíziók

    Német és olasz támogatással Magyarország területeket kap vissza (első és második bécsi döntés, Kárpátalja, Délvidék).

  11. Párizsi békeszerződés

    Visszaállítja az 1938 előtti határt. Három Pozsony környéki község (Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún) Csehszlovákiához kerül.

  12. Nemzeti Összetartozás Napja

    Az Országgyűlés június 4-ét emléknappá nyilvánítja.

Források: 1921. évi XXXIII. tc., 1947. évi XVIII. törvény, 2010. évi XLV. törvény, Wikipédia, a hatálybalépés napja: angol Wikipédia.

Városok régi és mai néven

Városok magyar és mai neve, országa
Magyar névMai hivatalos névMaTérkép
PozsonyBratislava1536 és 1783 között a Magyar Királyság fővárosa, 1563 és 1830 között koronázó város.Szlovákia
KassaKošiceSzlovákia
KomáromKomárnoAz új határ a Dunán kettévágta. A déli része Komárom néven Magyarországon maradt.Szlovákia
UngvárUzshorod (Ужгород)Ukrajna
MunkácsMukacseve (Мукачево)Ukrajna
KolozsvárCluj-NapocaRománia
NagyváradOradeaRománia
AradAradRománia
TemesvárTimișoaraRománia
MarosvásárhelyTârgu MureșRománia
BrassóBrașovRománia
SzabadkaSubotica (Суботица)Szerbia
ÚjvidékNovi Sad (Нови Сад)Szerbia
EszékOsijekHorvátország
ZágrábZagrebHorvát-Szlavónország székhelye volt.Horvátország
FiumeRijeka1920–1924: Fiumei Szabad Állam, 1924–1947: Olaszország része.Horvátország
KismartonEisenstadt1925 óta Burgenland székhelye.Ausztria
SopronSopronAz 1921. decemberi népszavazás után Magyarországnál maradt, nyolc környező községgel együtt.Magyarország

Koordináták: Wikidata (CC0).

Kvíz

10 kérdés egy 20 kérdéses bankból. Minden válasz után megkapod a magyarázatot és a forrást.

A kvízhez JavaScript szükséges.

Források és módszertan

Források

A térképről

  • Az 1918 előtti határ a HistoGIS adatbázisából való. Ebben Szlavónia egy része hiányzik, ezt a mai horvát–bosnyák határig (Száva) a Natural Earth adataival pótoltuk.
  • Az 1920 után kialakult határokat a mai országhatárok közelítik. Eltérések: az 1921-es soproni népszavazás, a határ 1921–1924 közötti kiigazításai, az 1947-ben Csehszlovákiához került három község. Fiume 21 km²-e ekkora méretarányban nem látszik, pontként jelöljük.
  • A Csehszlovákiához került részen szaggatott vonal jelzi a mai szlovák–ukrán, a délszláv államhoz került részen a mai szerb–horvát–szlovén határt.
  • A területek színe mellett a felirat is jelzi, melyik államhoz kerültek. Ugyanez a térkép melletti listában és a 02-es táblázatban is megvan.
  • Vetület: Lambert-féle kúpvetület. A térkép vázlatos, mérésre nem alkalmas.